Rátok gondolok

Borongós, kora téli nap ez,
Szél fúj, az eső is szemerkél.
Magamba bújtam melegedni,
Arcotok gyertyája bennem él.

Világít, hol fényes, hol sötét.
Majd mesél fény és árnyékképet.
Ti vagytok a tinta tollamon,
Minden könnycsepp egy pacát éget.

Füstöl a papíron, s felizzik,
Bábozik felgomolygó testet…
Találgatlak, de egy gondolat
Elragad, s ködfátyolba fektet.

Csipkemintás, mint élet-évek
Színes, harsány- szép tarkasága.
Keresztszemmel öltött fátyolkép,
Hisz az emléknek nincs halála.

Magamba bújtam melegedni.
Arcotok gyertyafény, itt lebeg.
Bolyong a lélek, nyugvást keres.
Gyertek, temetőtök én leszek!

/Szegő Judit/