Faj- és nemzetségkeresztezésekben egy faj kromoszómájának hozzáadása a másik faj kromoszóma-szerelvényéhez.

A gének hatása a fenotípusban összegződik. A mennyiségi tul-ok (cukor-, sav-, vitamintartalom, kalászhossz, magszín,...) öröklődésénél jell. Két génpár esetében az egyes fenotípus kategóriák jól elkülöníthetők (1:4:6:4:1), több génpár esetében Gauss-görbe mentén oszlanak el.

A homológ kromoszómák megfelelő helyein elhelyezkedő génpár egyike.

Olyan poliploid, melynek örökítőanyagában két vagy több különböző fajból származó genom
található.

A sejtosztódásban a metafázist követő szakasz, melyben a megkettőződött kromoszómák a középsíkból a két pólusra húzódnak.

Az embrió (sporofiton) nem haploid gamétából (nőivarsejtből), hanem az embriózsák gametofiton
valamely diploid sejtjéből vagy sejtjeiből fejlődik ki.

Biobanknak nevezzük azokat a mintagyűjteményeket, melyek mintái élőlények testéből származnak: ennek megfelelően léteznek emberi, állati, növényi, mikrobiális stb. mintagyűjtemények, biobankok. Más nézőpont, és így más megfogalmazás szerint a biobank genetikai mintát és az ehhez kapcsolódó genetikai és személyazonosító adatokat genetikai vizsgálat, illetve humángenetikai kutatás céljából tartalmazó mintagyűjtemény. 

A kromoszómafonál befűződött központi része, amely két részre osztja a kromoszómát.

A protoplazmának sejtmagot körülvevő része, amelyet a külső sejtmembrán vagy a sejtmembrán és
a sejtfal együttesen határol.

(dezoxi-ribonukleinsav) Főként a kromoszómában található, a gén elsődleges anyagának tekinthető
vegyület, amely a genetikai információ hordozója.

Ismételt visszakeresztezésekben, az adományozó szülőpartnert csak egyszer használjuk fel a
keresztezésben tulajdonságának átvitelére, de mindig az átvitt (donor) tulajdonságra szelektálunk.

A zigótából többszöri osztódással képződő, kezdetlegesen differenciálódott szervezet. Növények
esetében felismerhetők rajta a hajtás- és gyökérpólusok, valamint a sziklevelek.

Mendeltől származó, a gén szóval egyenértékű, ugyanazt a fogalmat jelölő kifejezés. (A kromoszóma
azon szakasza, amelynek funkcionális terméke van, ez lehet az RNS, vagy annak transzlációs terméke, a fehérje.)

Egy tulajdonság kialakítását irányító, egy tulajdonság kialakulásáért felelős DNS szakasz. (A gén a
kromoszóma egy adott szakasza, ez a génhely a lokusz.)

A genetika a különböző tulajdonságok szülőkről utódokra történő átörökítésével foglalkozó tudomány. Ezek a tulajdonságok természetesen lehetnek az egészséges emberre is jellemző tulajdonságok, mint. pl. a testmagasság, intelligencia, a szem színe stb., illetve különböző betegségek, amelyek bizonyos esetekben már közvetlenül megszületés után láthatóak, más esetekben később, sokszor csak a felnőttkorban jelentkeznek. A különböző betegségek, rendellenességek általában az adott betegségre, ill. rendellenességre jellemző módon öröklődnek, de nem ritkán gyakorlatilag azonos tünetekkel járó betegségekre többféle öröklődési mód is jellemző lehet. A veleszületett fejlődési rendellenességek gyakorisága Magyarországon mintegy 3% .Az okok nem minden esetben deríthetők ki, mintegy 20%-ban genetikai eredetűek. Számos rendellenességet környezeti tényezők okoznak, és sajnos ezek nem ritkán olyanok, amelyek az anyában tünetmentes betegséget okoznak, így fel sem merül a terhesség alatt, hogy ilyen veszélynek voltak kitéve. A veleszületett betegségek lehetnek olyanok, amelyek az újszülött megtekintésekor már szembetűnőek, de lehetnek olyan funkcionális (működési) zavarok, amelyek csak a későbbi fejlődés folyamán, esetleg gyógyszeresen korrigálható, de sok esetben ma még nincs kezelési lehetőség.

Két vagy több tulajdonság együttes öröklődése, ami az őket meghatározó gének azonos
kromoszómán való elhelyezkedésének következménye.

A sejtmag öröklődési anyaga, a haploid kromoszómakészlet, ill. az ezekbe foglalt gének összessége.

A genetikai állomány. A szervezet kromoszomális génjeiben tárolt genetikai információ összessége.

A neurofibromatózis egy örökletes betegség, amelyben a bőr alatt és a test más területein is számos lágy, idegszövet növedék (neurofibróma) jelenik meg.A neurofibrómák a perifériás idegrostokat körülvevő Schwann-sejtek és egyéb a perifériás idegeket körülvevő más sejtek burjánzásaként jönnek létre. A bőr alatt kis csomócskaként tapintható neurofibrómák rendszerint a serdülés után jelennek meg. A neurofibromatózisnak két formáját különítjük el: a perifériás (1. típusú - von Recklinghausen-kór néven is ismert) és a centrális (2. típusú) neurofibromatózist. Az 1. típus körülbelül minden 3000 emberből egyet érint, a 2. típusnál ez az arány 1 a 40000-hez.A betegek mintegy felében a betegség örökletes. Kifejlődéséhez elegendő egyetlen - az egyik szülőtől származó - neurofibromatózis gén is. Az érintett szülő gyermekei 50%-os eséllyel örökli a betegséget. A betegek másik felénél a kórkép spontán mutáció következménye. Emiatt a neurofibromatózis olyanokban is kialakulhat, akiknek családjában nem volt még ilyen eset.



(=természetes kiválogatódás)  Természetes populációban az egyes egyedeknek, genotípusoknak eltérő az esélye az életben maradásra, következménye az általuk létrehozott utódok számában látható. Növénynemesítés során meghatározott tulajdonságú egyed kiemelése és utódainak elszaporítása.

Ivaros megtermékenyítés során két ivarsejt egyesülésével keletkező sejt.
A mitózis (számtartó osztódás) menete :
1) Profázis : a kromoszómaállomány tömörödik, fénymikroszkóppal nem láthatók. A fázis végén a kromoszómák
megkettőződnek.
2) Metafázis : A magorsófonalak a kromoszómákat a sejt egyenlítői síkjába húzzák.
3) Anafázis : A megkettőződött kromoszómák szétválnak és a sejt 2 pólusa felé vándorolnak.
4) Telofázis : Kialakulnak a sejtmaghártyák, majd az egész sejt kettéosztódik. A meiózis (számfelező sejtosztódás) menete :
1) I. profázis : A kromoszómaállomány tömörödik, fénymikroszkóp alatt is láthatóvá válik. A homológ
kromoszómák teljes hosszuk mentén összetapadnak és a nem testvér kromatidák között átkereszteződés, ún.
crossing over mehet végbe.
2) I. metafázis : A magorsófonalak a kromoszómákat a sejt egyenlítői síkjába húzzák. Egyes kromatidák DNS
tartalma az átkereszteződés miatt megváltozhat.
3) I. anafázis : A homológok szétválnak.
4) I. telofázis : A még az interfázisban megkettőződött kromoszómák a sejt 2 pólusára érnek, a sejtmaghártya
megjelenésével pedig megkezdődik az interfázis, vagy ezt és a II. profázist kihagyva belépnek a II. metafázisba.
5) II. profázis : Nincs kromoszóma megkettőződés! Megjelennek a magorsófonalak.
6) II. metafázis : A kromoszómák a sejtek egyenlítői síkjába rendeződnek.
7) II. anafázis : A kromatidák elválnak egymástól és önálló kromoszómaként vándorolnak a sejtek pólusai felé.
8) II. telofázis : Kialakulnak a haploid, a kiindulási sejt kromoszómaszámának csak felét tartalmazó gaméták.