Az epilepszia az idegrendszer betegsége, amely görccsel kísért vagy görcs nélkül jelentkező rohamok egymás után következő megnyilvánulásaiból áll. A rohamok az agyban található idegsejtek nagy erejű elektromos kisüléseiből keletkeznek. Ezek az elektromos viharok az agy területeiről régióiból indulnak ki.
Az epilepsziás görcsök megjelenése attól függ, hogy hol keletkezik az elektromos kisülés, és lefolyása során az agy mely területeit vonja be.
A rohamok a normális agyi működés megszakadásának következményei. Normális agyi tevékenység során az elektromos impulzusok áramlása meghatározott sorrendben zajlik. Az agy rendkívül összetett szerv, amelyben látási, hallási, szaglási, tapintási, hőmérséklet érzékelési információk fogadása, azok értelmezése és az izmokhoz, belső elválasztású mirigyekhez történő üzenet küldése zajlik.
Az információáramlás többsége mégis az egyes agysejtek között történik, melynek végeredménye a tudat, a gondolkodás és az emlékezés. Epilepsziás roham alatt az idegrendszer rohamszerűen fellépő, átmeneti működészavarát értjük, mely nagytömegű neuron kóros kisülésén alapul. Ha a jelenséget, a rohamkészséget átmenetileg fokozó tényezők provokálják (láz, akut idegrendszeri betegség, mint gyulladás, trauma, görcsre hajlamosító anyagcsere- vagy elektrolit eltérések), akut epilepsziás rohamról beszélünk. Epilepszia szindrómának tartjuk, ha az epilepsziás rohamok provokáció nélkül, ismétlődve lépnek fel. Elkülönítendők az epilepsziát utánzó paroxizmális történések (collapsus, affectiv apnoe stb.)
Mivel epilepsziás roham az agy számos területéről kiindulhat, a hirtelen fellépő és megszűnő rohamtünetek igen változatosak. Megnyilvánulhatnak motoros, szenzoros, cognitiv, vegetatív és affectiv jelenségekben. A működészavarok felléphetnek izoláltan, többnyire azonban együtt, vagy a roham alatt egymást követően észlelhetők. Jelentkezhetnek kiesési tünetek formájában is (tónusvesztés, beszédképtelenség stb.) Az epilepsziás roham többnyire másodpercekig vagy percekig tart, járhat convulsioval vagy anélkül. Ha tartama elhúzódó, beszélünk status epilepticusról. A rohamok osztályozása: Epilepsziás spasmus Myoclonus Tónusos roham Clonusos roham Tónusos-clonusos roham Atoniás, astaticus Absence Szenzoros, vegetatív vagy affectiv tünetekkel járó fokális roham Komplex parciális roham (tudatbeszűkülés, automatizmusok)
Ha a rohamtünetek jelzik, hogy melyik agyi régió működészavarából erednek, fokális vagy parciális rohamról beszélünk.
Ma Magyarországon megközelítőleg 200000 /kettőszázezer/ ember érintett e kórban. Az epilepszia nem gyógyítható, csak tünet és rohammentessé tehető, rövidebb – hosszabb időre.
(forrás: http://www.epilepszias.hu)
Az epilepsziával kapcsolatban információt a Magyar Epilepsziával Élők Alapítványától kaphat, ők készséggel állnak rendelkezésére.
http://www.eboc.hu
http://www.epilepszias.hu