A fejlődési zavar bizonyos területeken hatással lehet a gyermekekre
Késői motoros mérföldkövek
A gyermek lehet, hogy egyáltalán nem mászik és / vagy lehet, hogy későn indul el.
Gyenge izomtónus
Ez lazábbá teheti a gyermekeket. Ez azt jelenti, hogy a gyermek teste nem stabil az ízületek körül, nehézkesnek / lomhának tűnik és összecsuklani látszik lehajtott fejjel és gyengébb szemkontaktussal.
Egyensúlyzavarok
Úgy tűnik, hogy a gyermek indokolatlanul fél vagy nincs tisztában a veszéllyel egyes bizonytalan helyzetekben, pl. akkor, ha felmászik egy mászókára egy fal mellett, vagy egy alacsonyan lévő rúdon a tornaórán a gyermek nagyon izgulhat. Lehet, hogy a gyermek nem stabil, ha nem megfelelően ül a széken szilárdan nyugtatva a lábát a padlón. Ha gyermeket valaki megüti, kikerül az egyensúlyából, és eltart néhány másodpercig, amíg korrigálja azt.
Rosszul integrált primitív reflexek
A gyermek megőrizhet egyeseket a korai újszülött kori reflexei közül, ilyen pl. az asszimetrikus tónusos nyakreflex, amely akkor mutatkozik meg, amikor a fej az egyik irányba fordul, az ellenkező oldali kar pedig kinyújtódhat.
Rossz kétoldali integráció
A gyermek nehéznek találhatja a test kétoldali koordinálását. Ezért nehéz a kés és villa használata valamint a kézírás.
(2) Finom motoros
Erőtlen fogás és gyenge kézügyesség
Gondot okozhat a kis tárgyak tartása és manipulálása, pl. a gombolás, egy ceruza megtartása és használata, egy olló használata. A fogás változhat a gyermek testtartásának a változásával. Úgy tűnik, hogy ők nagyon szorosan tartják a ceruzát, és egy kevés kontroll /nyomás/ eléréséhez is szinte átlyukasztják a papírt. Majdnem ráfekszenek a padra az egyensúly megteremtéséhez, és ahhoz, hogy kontrollálhassák a testüket egy finom motoros feladat végzése közben.
Rosszul megalapozott dominancia
Úgy tűnik, hogy a gyermek vagy egyértelműen jobbkezes vagy balkezes. Azt a kezüket használhatják, amelyiket könnyebb elérni (mivel közelebb van).
Rossz ceruzakontroll, rajzolási / írási problémák
Elképzelhető, hogy a gyermek kerüli az írásos feladatokat és rossz a fogása. Gyakran van bennük éleslátás, és észlelik, hogy az írásuk nem olyan, mint a kortárscsoportoké. Ezért lehet, hogy nem teszik nekik az adott lapon az a valami, amit mások is láthatnak. A minőség változik a lap tetejétől a lap aljáig és időről időre kimutatható. A gyermek jobban funkcionálhat, hogyha kevésbé fáradt.
Szemmozgások
Rossz vizuális követés
A gyermek nehéznek találhatja az iskolai tábláról dolgozást és lehet, hogy az ujját kell használnia a nyomtatott írás követéséhez. Elbizonytalanodhatnak, ha egyidejűleg kell dolgozniuk vagy odafigyelniük egy tanárra vagy másokra.
Rossz áthelyezés
A gyermek nem tud gyorsan és hatékonyan átnézni az egyik tárgyról a másikra.
Rossz szem-kéz koordináció
A szem-kéz fókusz rossz lehet és ez fordítva is igaz.
Tanulási zavarok
Olvasás
A gyermek hiányosságokat mutathat vagy a fejlődés hiányát. Ez következménye lehet a dyslexiával való átfedésnek, de összefügghet azzal ténnyel is, hogy a gyermek nem tudja következetesen leírni a betűk formáját és újra megerősíteni a szavakat ugyanolyan módon, mint ahogyan azt egy jó írású gyermek megtenné.
Írás
Ennek részei a prezentáció, a tartalom megszervezése, a rossz betűképzés és a betűfordítások. Az írásnak változhat a mérete és a minősége a lap tetejétől a lap aljáig és a betűk a vonalak fölé vagy alá mehetnek az oldalon. A forma következetessége változhat és változhat a betűk és a szavak közötti köz is.
Matematika
A gyermeknek gondjai lehetnek a sorban számolással ill. az arra emlékezéssel és lehet, hogy nem érti meg az absztrakt fogalmakat.
Nyelv és kommunikáció
A beszéd késleltetett elsajátítása
Lehet, hogy a gyermeknél lassabban alakul ki a tiszta beszéd és ömlengő lehet a beszéde, ami kevésbé feltűnő, ha a gyermek fáradt. A tanárnak vagy a kortársainak gondjuk lehet annak a megértésével, amit a gyermek mond, ha gyorsan beszél.
Kommunikációs zavarok
Különös gondolati jellemzők, mondatszerkezetek és a tartalom megszervezésének a zavarai láthatók. Ez azért jelentkezhet, mert a gyermekeknek szemantikai pragmatikai problémái lehetnek, a világot a szó szoros értelmében létezőnek tekintik, s a nyelvet nem tudják rugalmasan és a helyzethez alkalmazkodó módon használni.
Receptív nyelv
Ez gondot okozhat még akkor is, ha esetleg nagyon jó a kifejező nyelv. Ez abban mutatkozhat meg, hogy a beszélő gyermek sokat beszél, de ez a beszéd tartalmilag nem alkalmazkodik a mások vagy a környezetében lévők társalgásához. A szókincs lehet nagyon összetett , de irreleváns is. Ez eléggé kifinomult lehet a megértés láttatásához, de a gyermek mégis olyannak tűnik, mint aki nem reagál a felszólításokra, vagy durva és barátságtalan.
Hallás
A gyermeknek „odaragasztott fül” lehet az a kórtörténetében, úgy tűnik, hogy figyel, de nem ért és gondjai vannak az utasítások követésével. Az utasítások következményei zavarosak lehetnek pl. “Nyisd ki a könyvet, írj egy történetet, és rajzolj egy képet!”. A gyermek lehet, hogy hallja, amit mondanak, de csak az utolsó felszólításra emlékszik. Lehet, hogy majd megkérik rá a tanárt, hogy ismételje el a mondottakat, és lehet, hogy megdorgálják őket azért, mert nem figyeltek oda rendesen, de valójában a következések sorrendjével van a gondjuk.
Szociális nyelvhasználat
Ez azt jelenti, hogy a gyermeknek gondjai lehetnek a játékszabályok megértésével.
A gyermek lehet, hogy nem veszi észre és nem tudja megkülönböztetni az arckifejezéseket, pl. a szomorúságot, a félelmet, a boldogságot és a dühöt.
A gyermekek időnként azt tapasztalják, hogy pikkelnek rájuk és bántják őket azért, mert nem ismerik fel a többi gyermek arckifejezését akkor, amikor azok azt mondják nekik, hogy menjenek el onnan.
Viselkedés és emóció
Elterelhetőség
A gyermek elterelhetőnek tűnhet, de ennek az is oka lehet, hogy nem tudja kiszűrni / kizárni a kontrollálatlanul ill. az adott helyzetnek nem megfelelően megjelenő hangokat, mozgásokat vagy a vizuálisan zsúfolt környezetet.
Rossz önbecsülés
A legtöbb gyermeket legalább egyszer büntetik verbálisan vagy fizikailag azok a kortársak vagy felnőttek, akik nem értik, hogy a gyermekek miért nem tehetik meg vagy miért nem akarnak megtenni egyes tőlük kért dolgokat.
Frusztráció
A kisebb gyermekeknél abban mutatkozik meg, hogy jobban viselkednek az iskolában, mint otthon. A nagyobb gyermek már az iskolában is elkezdheti a bomlasztó viselkedést. A gyermeknek hatéves kortól már általában lehet némi belátása és felismeri, hogy a másoknak bemutatott munkái nem olyan jók, mint amilyennek ő szerette volna.
Változékonyság
A feladatok végrehajtása
Az egyes gyermekek lehet, hogy végre tudják hajtani a feladatokat az egyik napon, de nem biztos, hogy a másikon is. A gyermek könnyebben elfáradhat és kevésbé szépen ír majd délután, mint reggel vagy délelőtt és nehezebben koncentrál.
Feszültség
Hatással lehet a teljesítményre. A régebbi rossz teljesítmény azt hozza elő a gyermekből, hogy szoronghat (egy későbbi) feladat végrehajtása miatt, és lehet, hogy könnyen feladja a feladatokat és aggódhat a korábbi hasonló feladat teljesítési szintjére való visszaesés miatt is.
Kedvezőtlen kései kimenetelek
Sok tinédzsernek és felnőttnek lehetnek még nehézségei de az évek múltával küzdelmi stratégiák alakulnak ki náluk. Gyakran eljutnak odáig, hogy el tudnak kerülni egy sor olyan motoros problémát, ami hátráltatja őket az iskolában, pl. nem kell futballozniuk vagy nyakkendőt viselniük. Az egyéneknek gyakran lehetnek problémáik a szociális és a szervezési készségekkel és az időbeosztással. A Fejlődési Koordinációs Zavar fontos jellemzője a motoros koordináció kifejezett károsodása (A kritérium). A diagnózist csak akkor állítják fel, ha a károsodás nagymértékben zavarja az iskolai teljesítményt vagy a mindennapi élet tevékenységeit (B kritérium). Ez a lakosság kb. 6 %-át érinti és háromszor annyi fiút, mint lányt.
Jelek és tünetek
A diagnózist akkor állítják fel, ha a koordinációs zavarokat nem egy általános belgyógyászati megbetegedés pl. a Little-kór* (veleszületett két vagy a mind a négy végtagra kiterjedő, görcsös bénulással és többnyire súlyos szellemi elmaradottsággal járó állapot), hemiplegia* (féloldali bénulás) vagy izomsorvadás idézte elő és a kritériumok nem felelnek meg az Átható Fejlődési Zavarnak (C kritérium). Ha szellemi fogyatékosság van jelen, a motoros zavarok túlsúlyban vannak a vele szokásosan társuló zavarokhoz képest (D kritérium). E betegség megnyilvánulásai változhatnak a korral és a fejlődéssel együtt haladva. A kisebb gyermekek ügyetlenséget mutathatnak és késlekedést az olyan motoros mérföldkövek elérésében, mint pl. a járás, a mászás, az ülés, a cipőfűzők megkötése, az inggombok begombolása és a nadrág becipzározása. A nagyobb gyermekeknek gondjuk lehet a puzzle kirakásával, a modellépítéssel, a labdázással, a nyomtatással / nyomdázással ill. az írással. A felnőtteknek nehézségeik lehetnek a mindennapi élet olyan tevékenységeivel, mint az ételkészítés, a pénzbeosztás és a barkácsolás. Folyamatosan lehetnek gondjaik a szervezéssel, az időbeosztással és a szociális interakcióval. Létezik átfedés az Asperger-szindrómával és az olyan egyéb speciális tanulási zavarokkal, mint az ADHD és a dyslexia.
* A magyarázatot a Brencsán-féle Orvosi Szótár 2007. évi kiadásából vettem (a fordító).
* A magyarázatot a Brencsán-féle Orvosi Szótár 2007. évi kiadásából vettem (a fordító).