1.§.1. A Felügyelő és Etikai Bizottság működésének időbeli hatálya: A Bizottság feladatát mindaddig ellátja amíg szervezetünk éves bevétele az ötmillió forintot meghaladja. Ezután a Bizottság vagy átalakul a Közgyűlés döntése szerint az Alapszabály 7.§ e.), 14.§ paragrafusai figyelembevételével, vagy a Bizottság feloszlik a Közgyűlés határozata alapján és az Alapszabály 7.§ e.), 14.§ paragrafusai figyelembevételével, új Bizottság alakul meg. 

1.§.2. Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelő és Etikai Bizottság. (1.§.1. időbeli hatállyal) 

1.§.3. A Felügyelő és Etikai Bizottság 3 tagját a z Elnökség jelöli ki, tagjait a kijelölés utáni legközelebbi Közgyűlés státuszában megerősíti, vagy változtatásokat eszközöl a tagjai tekintetében. 

1.§.4. A bizottság tagjai maguk közül egy elnököt választanak. 

1.§.5. A Felügyelő és Etikai Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg ezen szabályzat figyelembevételével. 

2.§.1. Felügyelő és Etikai Bizottság feladatai 2014. január 1-től:

a) az Egyesület jog- és alapszabályszerű működésének

b) az Egyesület vagyonkezelésének és gazdálkodásának

c) az Egyesület etikus magatartásának, adománygyűjtésének, felhasználásának ellenőrzése.

3.§.1. A Felügyelő és Etikai Bizottság, illetőleg annak bármely tagja az Egyesület bármely tisztségviselőjétől, az Elnökség, a Választmány, vagy más testület tagjától jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felvilágosítás és az iratokba való betekintés joga nem tagadható meg. A Felügyelő és Etikai Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a)

az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b)

a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

3.§.2. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő és Etikai Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – a szervezet elnökének össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására aFelügyelő és Etikai Bizottság is jogosult. 

4.§.1. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő és Etikai Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 

5.§.1. A Felügyelő és Etikai Bizottság az Egyesület vagyonkezelését évente legalább kétszer megvizsgálja ( a számadási év lezártával az évi zárszámadást megvizsgálja és utána hat hónappal), és a vizsgálat eredményéről jelentést terjeszt az Egyesület vezető szervei elé. Beszámolási kötelezettsége a Közgyűlés felé van. 

6.§.1. Az ellenőrzési jog gyakorlásának biztosítása érdekében a Felügyelő és Etikai Bizottságot meg kell minden testületi ülésre hívni, a tanácskozási jog biztosítása mellett. 

7.§.1. Nem lehet a Felügyelő és Etikai Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki:

a)

az Egyesület Elnökségének, Választmányának tagja, a Munkacsoportok, bizottságok, illetve egyéb szervek tisztségviselője,

b)

az Egyesülettől cél szerinti juttatásban részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

c)

az a)-b) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

7.§.2. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)

a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b)

a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik.

c)

a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d)

az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

8.§.1. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Felügyelő és Etikai Bizottság tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 8.§.2. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetben is betölt. 

9.§.1. Etikus magatartás 
Etikus minden olyan tevékenység, amely az anyagi és szellemi javaknak gyarapításával a közösségi és egyéni élet minőségének emeléséhez hozzájárul. 

Nem etikus, azaz etikai vétségnek minősül minden olyan rosszhiszemű, illetve hanyag tevékenység, amely az említett értékteremtést felróhatóan károsítja, gátolja, vagy elmulasztja. 

Szakmai fegyelmi vétség minden olyan magatartás, amely a tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, szabályzatok, kötelezőnek elfogadott követelmények előírásait szándékosan vagy gondatlanul megszegi 

A Felügyelő és Etikai Bizottság szabályzatának célja az NF Magyarország vezetőinek, munkatársainak, önkénteseinek (továbbiakban mint munkatársai) etikus viselkedését elősegíteni, mind a társadalmi életben, mind munkájukban. Az etikátlan viselkedést a társadalom elítéli, szankcionálása kihatással van a tisztesség-, az élet- és a végzett munka minőségére. 
A nonprofit élet sikere számára elkerülhetetlen a résztvevők egymás iránti bizalma, melyet az erkölcsi normák követése garantál. Az NF Magyarország munkatársainak egyszerre három követelménynek kell eleget tenniük. Szolgálniuk kell a szervezet érdekeiket, másrészt jogkövető és jogtisztelő módon kell eljárniuk (ide értve a személyiségi jogok tiszteletét is), harmadrészt be kell tartaniuk az erkölcsi, etikai normákat. Ezen szabályzat kifejezi, hogy ez a hármas követelmény egyidejűleg és egyetemlegesen érvényes, nem lehet még időlegesen sem valamely szempontot a többiek rovására érvényesíteni. 

Erkölcstelen az írott joggal kifejezetten nem ellentétes magatartás akkor is, ha ez a joghézagok, a jogi ellentmondások és kiskapuk kihasználásával történő haszonszerzésre irányul, különösen akkor, ha ezzel a nonprofit közösségnek vagy partnereinek kárt okoz. 
Mentesül az etikátlan magatartás alól az a cselekmény, intézkedés, ügyvitel, amely kifogásolható elhárítására a szervezet minden elvárhatót megtett, de a szervezet működésének biztosítása érdekében más lehetőség nem állt rendelkezésre és ezen magatartásról a vezetőség a Felügyelő és Etikai Bizottságot értesítette, a Közgyűlés határozattal megerősítette, elrendelte. Ebben az esetben a Felügyelő és Etikai Bizottság bár lefolytatja a vizsgálatot, de megszüntető határozatot hoz, felhívja az Elnökség, Közgyűlés figyelmét a kifogásolható cselekmény, intézkedés, ügyvitel mielőbbi rendezésére. 

A Felügyelő és Etikai Bizottság feladata, hogy őrködjön az NF Magyarország munkatársai etikus emberi-, és munkakapcsolatain. A felmerült panaszokat kivizsgálja, az etikai vétségeket szankcionálja, a tanulságokat levonva elkerülhetővé tegye az etikai vétség megismétlődését. A Felügyelő és Etikai Bizottság vizsgálatainak célja az NF Magyarország jó hírnevének megőrzése. Az NF Magyarország vezetőségén belüli etikátlan hozzáállás megelőzése céljából a Felügyelő és Etikai Bizottság tagja részt vesz az elnökségi üléseken, Közgyűléseken. 
A Felügyelő és Etikai Bizottság csak az NF Magyarország tagjaival, munkatársaival szemben illetékes. A Felügyelő és Etikai Bizottság a Közgyűlésnek tartozik tevékenységéről beszámolni, de tájékoztatja az NF Magyarország elnökségét határozatairól, vizsgálatairól, a folyamatban lévő és a lezárult ügyekről. 

9.§.2. Etikus magatartás általános szabályai 

Az NF Magyarország munkatársai tevékenysége során betartja 
— a társadalmi együttélés elfogadott normáit; 
— tiszteletben tartja mások jogait; 
— kötelezettségek vállalásánál tiszteletben tartja az összeférhetetlenség követelményét; 
— nem vesztegethető meg és nem kísérli meg mások megvesztegetését 
— nem használ megtévesztő, nem létező címeket 
— nem károsítja meg tagjait, partnereit, munkatársait, támogatóit 
— szakmai tevékenységét tudása és képességei szerint a lehető legjobban, teljes felelősséggel végzi 
— tisztességes magatartást tanúsít 
— betartja és betartatja a biztonsági- és környezetvédelmi előírásokat 
— törekszik a nonprofit tevékenység megbecsülésének növelésére, 
— tartózkodik az NF Magyarország működését akadályozó tevékenységtől; 
— nem él vissza az NF Magyarország nevével adta lehetőségekkel, 
— nem tesz olyan nyilatkozatot, nem vállal olyan szerepet mely csökkenti az NF Magyarország megbecsülését 
— munkaadóként nem kényszeríti munkatársait etikai normát, ill. környezetét sértő tevékenységre 
— Az NF Magyarország tisztségviselője a tagok kötelezettségén túlmenően legyen példamutató. 


9.§.3. A működésre vonatkozó általános etikai elvárások Az NF Magyarország munkatársa a nonprofit életben minden tőle telhetőt tegyen meg azért, hogy: 
— a szervezet tisztességes keretek között működjön, 
— csak olyan feladatot vállaljon, amelyre felkészült, illetve amelyet előreláthatóan teljesíteni tud, 
— írásban vagy szóban vállalt kötelezettségeit lelkiismeretesen és szakszerűen teljesítse, 
— jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése során jószándékú és jóhiszemű magatartást tanúsítson, tevékenységét tagjaival, betegeivel, támogatóival, stb. a kölcsönös együttműködés szellemében folytassa, 
— nonprofit tevékenysége során a szakmai etika követelményeinek és szokásoknak egyszerre tegyen eleget, 
— tagjaival, betegeivel, támogatóival az őket megillető tisztelettel bánjon, és erre az esetleges konfliktusok rendezése során különleges gondot fordítson, 
— munkatársait méltányos feltételekkel foglalkoztassa, velük tisztelettel bánjon, 
— nonprofit tevékenysége során tartsa tiszteletben az általános emberi értékeket, a nemzeti hagyományokat, a természeti és társadalmi környezetet, 
— a problémákat lehetőleg tárgyalásos úton rendezze, melynek során vezérelve a hatékonyság, gyorsaság és méltányosság legyen, 
— munkatársai képzése és nevelése során biztosítsa a magas színvonalú képzés személyi és tárgyi feltételeit, valamint személyes példájával törekedjen az etikus magatartás továbbvitelére. 

10.§.1. Eljárási szabályok 

A Felügyelő és Etikai Bizottság bármely NF Magyarország tag, vagy érdekelt fél kezdeményezésére írásbeli bejelentés alapján, továbbá a Felügyelő és Etikai Bizottság tudomására jutott ügyben, saját kezdeményezésre (hivatalból indított) folytat le vizsgálatot.Az eljárást (vizsgálatot) mind az írásbeli bejelentés kézhez vételétől számított, mind a saját hatáskörben kezdeményezett eljárás esetén 30 napon belül meg kell kezdeni. Ennek tárgyalására a Felügyelő és Etikai Bizottság elnöke vagy – akadályoztatása esetén – az őt felkérésre helyettesítő Felügyelő és Etikai Bizottsági tag valamennyi Felügyelő és Etikai Bizottsági tagot – az eljárás tárgyában esetleg érdekelt (összeférhetetlen) bizottsági-tag kivételével – az eljárás megkezdésének indokát is tartalmazó írásbeli meghívóban e-mailban értesíti. Az írásbeli meghívót a tárgyalást megelőző 8 nappal előbb kell az érdekelt feleknek (Felügyelő és Etikai Bizottsági tagok, és a bepanaszolt fél/felek) kiküldeni. A postázás elektronikus vagy postai úton történik. A tárgyalásra tanú is meghívható. A Felügyelő és Etikai Bizottság ülése csak teljes létszámmal határozatképes. Az ülés csak egyhangúlag hozhat határozatot. 

Az eljárás lefolytatása során a Felügyelő és Etikai Bizottság megszüntető, felmentő, megrovó,vagy fegyelmihatározatot hoz. 

—Megszüntető határozatot kell hozni abban az esetben, ha a Felügyelő és Etikai Bizottság azt állapítja meg, hogy a kérdés elbírálására nem illetékes, vagy a bejelentés legszigorúbb értékelés szerint sem jelent vétséget vagy az ügy egésze, részletei aFelügyelő és Etikai Bizottság megalakulása előtti időszakra tehető. 
—Felmentő határozatot kell hozni abban az esetben, ha a bejelentés a vizsgálat során nem bizonyul valósnak (bizonyítottnak), vagy a Felügyelő és Etikai Bizottság megítélése szerint az eset körülményei alapján nem lenne méltányos megrovó határozatot hozni 
—Megrovó határozatot kell hozni abban az esetben, ha a bejelentés alapján olyan kifogásolható cselekményre, illetve magatartásra derül fény, amelynek megismétlődése ellen indokolt fellépni. A megrovó határozat lehet: – írásbeli figyelmeztetés, – megrovás vagy – szigorú megrovás. 
—Fegyelmi határozatot kell hozni olyan magatartás megállapítása esetén, amely az NF Magyarország, vagy a nonprofit szakma jó hírét ismétlés nélkül is aláásná, továbbá, ha a bepanaszolt személy a korábbi szigorú megrovás ellenére a kifogásolt magatartását megismétli, vagy folytatja. 
A fegyelmi határozat lehet: 
a)  javaslat a tagsági, munkavállalói jogok meghatározott időre való felfüggesztése 
b)  javaslat végleges kizárásra 
c)  javaslat tisztségből való felmentésre 

Az a) és b) pontban foglalt fegyelmi határozat végrehajtása az NF Magyarország elnökség jogköre. A Felügyelő és Etikai Bizottsághatározata ez esetben javaslat az Elnökség részre. A határozatot az Elnökségnek kell jóváhagynia, vagy elutasítania. Az elnökségi határozat végleges.

A c) pontban foglalt fegyelmi határozat végrehajtására a közgyűlés jogosult. A határozatot a közgyűlésnek kell jóváhagynia, vagy elutasítania. A közgyűlési határozat végleges.

Fegyelmi határozat elleni fellebbezést a Közgyűléshez kell címezni, de az Elnökség részére kell közgyűlési előterjesztés céljából benyújtani. 
A megszüntető határozat hozatalához nem feltétlenül szükséges a bejelentő és az érintett személy meghallgatása. Minden más esetben módot kell nyújtani arra, hogy a bepanaszolt személy írásban, vagy személyesen kifejthesse álláspontját. Az eljárás lefolytatásának nem akadálya az, ha a bepanaszolt személy ezzel nem kíván élni. A bejelentő meghallgatásának szükségességéről az Etikai bizottság saját megítélése alapján dönt. 

A meghozott határozatokról minden esetben, írásban kell értesíteni a bejelentőt, a bepanaszoltat, az Elnökséget és a Közgyűlést. AFelügyelő és Etikai Bizottság által hozott megszüntetendő-, felmentő-, és megrovó határozatok ellen az írásbeli határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül lehet az NF Magyarország Elnökénél fellebbezni. Az NF Magyarország elnöksége a megfellebbezett határozatok ügyében végleges, érvényes döntést hoz, ez ellen további fellebbezésnek nincs helye. 
Az írásbeli figyelmeztetés NF Magyarország tagságán kívüli körben nyilvánosságra nem hozható. Megrovó-, vagy fegyelmihatározat esetén az Elnökség dönt arról, hogy szükséges-e és milyen formában ennek az NF Magyarország -on belüli nyilvánosságra hozatala. (Az eset tanulságának, továbbá a személyiségi jogoknak figyelembe vételével kell eldönteni, hogy a nyilvánosságra hozatal a panaszos és a bepanaszolt nevének közlésével, rájuk utaló kezdőbetűkkel vagy teljesen név nélkül történjék.) 

11.§.1. A Felügyelő és Etikai Bizottsághatásköre összeférhetetlenségi ügyekben: A Felügyelő és Etikai Bizottság vezetője és tagjai nem lehetnek összeférhetetlenek a vizsgált üggyel és az érintett személyekkel kapcsolatosan. Összeférhetetlenség vizsgálata etikai- és fegyelmi vétség feltárása esetén: a)  Összeférhetetlen aki egy üggyel kapcsolatban elfogult véleményt alkothat b)  akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat c)  a panaszos, az eljárás alá vont személy és azok hozzátartozója 

11.§.2. Eljárás összeférhetetlenségi vizsgálat során Összeférhetetlenségi bejelentés esetén a Felügyelő és Etikai Bizottságösszeférhetetlenségi eljárást folytat le, ennek eredményéről határozatot hoz. Összeférhetetlenséget megállapító határozat hozatala előtt minden esetben módot kell nyújtani a bepanaszolt személynek arra, hogy álláspontját írásban vagy szóban kifejthesse. Az összeférhetetlenségi határozatot meg kell küldeni a bejelentőnek, a bepanaszolt személynek. Az összeférhetetlenségi határozat állásfoglalásnak – és nem döntésnek – tekintendő, így ez ellen fellebbezésnek helye nincs, de az összeférhetetlen helyzet megszüntetésére illetékes fél szabadon dönt arról, hogy a határozatot elfogadja, vagy elutasítja. Az összeférhetetlenségi határozatot csak a bepanaszolt hozhatja nyilvánosságra. 

A Felügyelő és Etikai Bizottság elnökét és tagjait az eljárásokon elhangzottak tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Nem vonatkozik ez a titoktartás a meghozott határozatokra és ezek indokaira még abban az esetben sem, ha ezek nem válnak jogerőssé.Amennyiben a Felügyelő és Etikai Bizottság a bejelentést megalapozatlannak találja, úgy a Felügyelő és Etikai Bizottság a bejelentőt írásbeli figyelmeztetésben részesíti. 

A Felügyelő és Etikai Bizottság nem bíróság. Határozatainak célja az NF Magyarország hírnevének erősítése mellett a nem kívánatos etikai esetek elkerülése, megelőzése. 

Záradék: I. 
Hivatkozva Alapszabályunk 7.§ AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI 1. Az Egyesület szervei: d.) egyéb elnökségi, vagy közgyűlései határozattal létrehozott alkalmi bizottságok, e.) amennyiben az egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, Felügyelő Bizottságot hoz létre. Fentiek figyelembevételével, hivatkozva a 7.§ d.) pontjára Elnökségünk Felügyelő és Etikai Bizottságot hoz létre. 
II. Ezen szabályzat változtatásai formai, nyelvtani, szerkezeti változtatások esetén az Elnökséggel, Bizottsággal történt egyeztetése után a szervezet elnökének feladata. Tartalmi változtatást mind az Elnökség, mind a Felügyelő és Etikai Bizottság eszközölhet, elfogadásáról Közgyűlési határozat szükséges. 
Ezen határozatot az NF Magyarország Elnöksége 2013.12.14.-i ülésén E2013.12.14/1 határozatszámmal elfogadta.