“Mindössze” munkát keres. A családja életén is könnyítene, s szeretne továbbtanulni.

Ha rajta múlna, inkább csak a tanulmányairól beszélne – de beszélnek helyette a bizonyítványai: az Irinyi János Szakközépiskolában érettségizett (közepessel), az Andrássy Gyula Szakközépiskolában logisztikai ügyintéző szakon már jó minősítést szerzett 2013-ban. Mutatja a kimagasló tanulmányi eredménye elismeréseképp kapott emlékplakettjét.

– Hiába tanultam és végeztem jól, sajnos nem tudtam elhelyezkedni, ezért 2014-ben a Munkaügyi Központ által ismét tanulhattam pénzügy-számviteli ügyintézőnek. Bár nem túl fényes eredménnyel végeztem: mindannyiunk számára túl keménynek bizonyult a kétéves tananyagot elsajátítani kilenc hónap alatt. De nagyon megtetszett számomra ez a szakma, főleg a könyvelési része!
 
Húga donorja
 
Norbert elmondja, legalább 150 önéletrajzot küldött szét, épp csak postagalamb útján nem, de legfeljebb azt érte le, hogy megígérték, értesítik. Néhány állásinterjún is volt, de túl távolinak találták a Miskolctól 35 kilométerre lévő távolságot (pedig az utazás költségét egy évig a munkaügyi központ állná), illetve hiányolják a gyakorlati tapasztalatot. „Közmunkásként fizikai munkát végezhetnék, de egyrészt nem azért tanultam, másrészt orvosilag nem ajánlott a fizikai munka.”Norbert a szüleivel és négy testvérével él együtt, szerény körülmények között. Egy nővére Várpalotára költözött, ott kapott állást mint anyagmérnök. Édesapjuktól hárman örökölték a betegségét (neurofibromatózis), amely gyógyíthatatlan, „együtt kell élni vele”. Emellett Norbertnek egy nyitott csigolyája is van. Minden gyereknek megvan legalább az érettségije. Kivéve a kishúgát, aki 17 éves. Neki leukémiája miatt kétszer volt csontvelő-transz­plantációja, de ő is középiskolába jár. Mindkét esetben Norbert volt a donorja.
 
Forrás:http://www.boon.hu